Az üveg egy nagyon lassan folyó folyadék. Amikor az üveg lehűl, akkor lényegében nem alakul át a halmazállapota , hanem egy bizonyos hőmérséklettartományban megnő a viszkozitása, és megkeményedik. A kristályos anyagoktól eltérően az üvegnek, mint amorf anyagnak nincs fagyáspontja. A válasz -ban hasznosnak tűnik.
Négy halmazállapota lehet egy anyagnak: szilár cseppfolyós, légnemű, plazma.
Ezek közül az első három fordul elő leggyakrabban. A szilárd testek kristályos szerkezetűek. Alakjuk, és térfogatuk állandó. A részecskéik rezgő mozgást végeznek.
Nagyobb hőmérsékleten intenzívebb lesz ez a mozgás. A fizika az amorf anyagokat nagy belső súrlódású folyadékoknak tekinti. Ezt használják ki az acéltárgyak felületi keménységének növelésére.
Az azonban már keveseknek, hogy a szilárd anyagoknak két formája lehet.
A kémiailag szilárd anyagok ún. Hát röviden ez egy olyan anyag, mely az üveg és a kerámia között helyezkedik el, és szabályozott kristályosítással készül. Kis mennyiségű trícium természetes módon keletkezik a kozmikus sugárzás és a légköri gázok kölcsönhatása révén, illetve trícium szabadult fel a nukleáris fegyverkísérletek során is. A vegyipar számára a levegő cseppfolyós állapota a legfontosabb.
A már említett állapotban is a levegő sok, a vegyipar számára is fontos elemeket és vegyületeket tartalmaz, melyek a levegőt alkotják. A gyémánt igen jó hővezető, ezért hideg tapintású, hidegebb, mint például a gyengébb hővezető üveg. Ez a gyémánt–grafit–olvadék hármaspontja kb.
A kötések változatosságának kutatása a fizika egyik alapkérdése. A folyékony üveg elhűlését nem tekinthetjük a halmazállapota átalakulásának, hiszen csak egy bizonyos hőmérsékleti tartományban megnő a viszkozitása, vagyis megkeményedik. Halmazállapot-változások Az anyag halmazállapota nem állandó. Olvadáskor az anyag hőt vesz fel, ilyenkor a hőmérséklete nem változik.
Télen a folyók befagynak. Tavasszal a hó elolvad. Ez azt jelenti, hogy ebben a hőmérséklet-tartományban stabilisan együtt van az anyag szilárd és cseppfolyós halmazállapota. A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota , amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Gyakorlatilag összenyomhatatlan, részecskéi állandóan, tetszőleges módon helyet változtatnak. Ilyenkor bepárásodik az üveg , s akár vízcseppecskék gyöngyöződhetnek rajta.
S biztosan megfigyelted már, hogy ha anyukád főzés közben leemeli a lábas fedelét, akkor apró vízcseppek gurulnak le róla. Vigyázz, mert a forró gőz és víz balesetveszélyes! A hideg fedőn vízcseppecskéket látunk. Csoportosítás az aktív közeg halmazállapota alapján A lézerek között egyaránt találhatunk gázfázisú, szilárd és folyadék halmazállapotú aktív közegekre épülő rendszerek. Jellemző fizikai tulajdonságaikból adódóan ezek felépítése, gerjesztési módja nagymértékben különbözik egymástól.
A gáz forma az anyag egy halmazállapota. Mint a folyadékok, a gázok is fluidumok: képesek áramlani és nem állnak ellent a deformációnak, habár van viszkozitásuk. A folyadékokkal ellentétben a gázok nem öltik fel az őket tartalmazó test formáját, hanem igyekszenek az általuk elfoglalt teret kitölteni.
Ha láttál már logikailag cat-asztrofális macskákat, akik virágcserépben pihentek, vagy az aranyhal helyett időztek az akváriumban, akkor már szembesülhettél ezzel a rejtélyes fizikai jelenséggel: szőrmésen folyékony. Az ammónia közönséges körülmények között színtelen, szúrós szagú, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. Forráspontja alacsonyabb, mint a vízé, de ez az érték a hasonló moláris tömegű metánhoz, illetve a nála nagyobb moláris tömegű kén-hidrogénhez (H S) vagy hidrogén-kloridhoz képest is jóval nagyobb.
Az öt szigeten fekvő település elsősorban messze földön híres üveggyártásáról ismert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.